Greta napjainkban igazi bálvány lett, “bálvány” akár történelmi dimenzióba helyezve. Sok mindenről elmélkedhetnénk vele (és a mögöttessel) kapcsolatban, mégis a látszólag jelentéktelenen akadtam meg: miért éppen péntek? Véletlen lenne? A “jövő” ebben a kontextusban egészen világos, de lenne-e ennek valamiféle konnotációja a péntekkel? A néplélek a pénteket “szitának” is nevezi, innen a jól ismert gyermekdal. A magyar hagyományban a sor (szita,szita péntek / szerelem csütörtök / dob szerda) a párválasztást szimbolizálja. A szita (vagy rosta) a (meg)szűrés (kiválasztás) eszköze, így lesz a további történés kezdete. Az asztrológia a Vénuszhoz rendeli a pénteket, maga az angol megnevezés (Friday) az északi mitológiából származik: “Friday is named after the goddess Frigg in Norse mythology. She was the goddess of fertility and marriage.” Próbáljunk talán valami mást is, a “hosszabb a péntek, mint a szombat” szólásunkat. Ezt a “népies szólást rendszerint tréfás figyelmeztetésként használják, és annak a nőnek mondják, akinek kilátszik az alsószoknyája. (…) Valójában tehát arról van itt szó, hogy egy a szokásostól eltérő jelenséget tréfás túlzással valamely lehetetlenség megnevezésével ábrázol a szólás.” (O. Nagy Gábor) Nincs a szónak lényegében negatív jelentése, a kereszténységgel viszont kibővül a jelentésrétege, Krisztus kereszthalálának napját jelöli. Lehet-e mindennek valamiféle köze Grétához? Semmiképp. Akkor minden bizonnyal véletlen az egész. Talán. Mégis találtam valami egészen különöset: szabadkőműves (illuminátus) páholyok úgy tűnik mindig (?) péntekre helyezik a találkozásokat. Minden esetre lehetne ez egy feltételezhető összefüggés, aminek a fenti szimbolika nem mond ellent. Sőt!
