A kocka, mégpedig (sokszor, legtöbbször) a sarkára állított kocka, az egyik fő illuminátus/szabadkőműves szimbólum, felismerési jegy. Hogy mikor szimbólum, mikor nem, nagy mértékben a kontextustól, a közlési szándéktól függ. Mivel geometriai elem, rengeteg alkalmazása van a legkülönfélébb területen, nem állíthatjuk természetesen, hogy mindenütt szimbólumként szerepel, de ahol ez fennáll, ott kizárólagosan szabadkőműves szimbólum. Az is érdekes, hogy a “kocka” kétdimenzionális megmefelelője, a négyzet, hasonló szerepet tölt (tölthet) be.
A német baloldali párt SPD szép bizonyítéka annak, hogyan húzódik meg az illuminátus háttérhatalom a politikai erők mögött. Ebben leginkább (a legnyilvánvalóbb módon) választott szimbólumrendszere árulja el. Lássuk a példákat:
Willy-Brandt-Haus, Berlin (SPD)
Itt már jól látható, hogy egy újabb szimbolikus szín-elem egészíti ki a “kockát”: a vörös – szerteágazó szimbólum önmagában is.
Egy az útunk, a béke?
Aztán, ez a szellemiség (“háttérhatalom”, “Deep State”) megtalálható mindenütt az egész világon. Ez az ún. “globalizáció” alapja. Példák innen-onnan, ismertek, vagy kevésbé ismertek.
EU-jelvény, büszke lehet rá az ember.
Lehetne folytatni a végtelenségig. Például a közlekedési táblákkal, amelyeket nagyrészt 1908-ban Párizsban “találták” ki. Nehéz rájönni, hogy ki is állhat hajtóerőként mögötte.
A főútvonal. Szimbolikusan is. Másutt “mainstream”.